Az elbocsátás a munkajog egyik legtöbb vitát kiváltó és gyakran bírósági peres eljárásokban szereplő intézménye. Az elbocsátás alapvető két formában történhet meg:

elbocsátás formái

A rendes felmondással történő elbocsátáshoz képest a fegyelmi elbocsátás sokkal több szabály által meghatározott. Ennek fő oka az, hogy a munkavállaló a fegyelmi elbocsátás erdményeként egyik napról a másikra elveszíti megélhetését és állandó jövedelem nélkül marad. Ezekben az esetekben felmondási idő sincs, amely alatt a munkáltató köteles lenne bért fizetni és lehetőséget adna a munkavállalónak, hogy anyagi biztonságban kereshessen megélhetést. Emiatt rendkívül szigorú munkajogi szabályok határozzák meg, hogy melyek azok a körülmények, amelyek esetében a fegyelmi elbocsátás alkalmazható.

A csoportos elbocsátás olyan mértékű elbocsátást jelent, amelynek már a helyi munkaerőpiacra is érezhető kihatása lehet. A csoportos elbocsátás miatt hirtelen megnövekedő munkaerő-kínálat nehezíti ezekben az esetekben az elbocsátott munkavállalók új állásra találását. A jogszabályok lehetővé teszik a csoportos elbocsátást, azonban annak eljárási szabályai biztosítják, hogy a munkavállalók és a munkaügyi hatóságok felkészülhessenek az elbocsátásra: A csoportos elbocsátás szabályai

Az elbocsátás egyik fontos, a munkavállaló számára előnyös szabálya a végkielégítés: meghatározott idő adott munkáltatónál eltöltött idő után a munkaviszony megszűnése esetére külön pénzfizetéshez köti az elbocsátást. Elbocsátás és végkielégítés

Az elbocsátás alkalmával a munkavállaló köteles munkakörét átadni, a munka más általi folytatásához szükséges információkat átadni, illetve a munkáltató köteles bizonyos igazolásokat kiadni a munkavállaló számára: Az elbocsátás eljárása

Fontos tudnunk, hogy a munkavállalónak a fenti szabályoka be kell tartania, így felmondását indokolni köteles, az igazolásokat ki kell adnia, illetve a munkavállaló bérét ki kell fizetnie. Amennyiben ezen szabályokat  a munkáltató megszegi, úgy ebben az esetben az elbocsátás jogellenes amely számos problémával jár a munkáltató számára: a munkavállaló kérheti állásába viszahelyezését, ki nem fizetett munkabér és járandóságainak kifizetését és kártérítést követelhet.

 

Felszámolási eljárás és elbocsátás: kéz a kézben Az elbocsátások nagy része felszámolási eljárást közvetlenül megelőzően, vagy a felszámolási eljárás során történik. Ezért is fontos, hogy mit és mit nem tehet meg a felszámolóbiztos a felmondással kapcsolatban. Mentesíti-e a csődtörvény a felszámolóbiztost a munkatörvénykönyvének szabályainak betartása alól? Mit tehet a munkavállaló, ha nem kapja meg a pénzét a felszámolási eljárásban? Elbocsátás és felszámolási eljárás